Több mint száz éve meghatározza Balatonfüred arculatát és gyógyászati hírnevét az Állami Szívkórház. A mai főépület elődje 1913-ra készült el, az egykori Erzsébet Szanatórium pedig máig a magyar kardiológia egyik fontos központja.
forrás: multidezoepiteszet
Balatonfüred egyik legismertebb épülete az Állami Szívkórház a Gyógy téren. A terület gyógyászati története több évszázados, a mai főépület közvetlen elődje azonban 1912–1913-ban alakult ki. A Klotild- és Erzsébet-udvar átépítésével létrejött a mintegy száz méter hosszú, kétemeletes Erzsébet Szanatórium, amelyet 1913 végére fejeztek be. Az épület tervezője Say Ferenc volt, a hozzá kapcsolódó, 68 kabinos Tibor-fürdővel együtt pedig korának korszerű gyógyintézetének számított.
Füred gyógyhelyi jelentőségét a szénsavas források és a kedvező mikroklíma alapozta meg. A szanatórium hamar a szívbetegek kezelésének egyik ismert helyszíne lett, 1926-ban Rabindranáth Tagore Nobel-díjas indiai költő is itt gyógyult. Az intézet 1949-ben került állami kezelésbe, majd az 1960-as években kardiológiai rehabilitációs központtá fejlesztették.
Ma a Balatonfüredi Állami Szívkórház a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet társgyógyintézete. A komplex szívrehabilitáció mellett Veszprém vármegye sürgősségi kardiológiai centrumaként is működik. Végeznek koszorúér-beavatkozásokat, stent- és pacemaker-beültetéseket, elektrofiziológiai vizsgálatokat és ritmuszavar-kezelést is.
A Szívkórház így egyszerre Balatonfüred építészeti emléke és több mint egy évszázada működő gyógyászati központ.
