A mohácsi csata 500. évfordulója a Balaton-part múltjára is ráirányítja a figyelmet. Balatonfüred és környéke a török hódítások korában a háborúk, a portyák és a bizonytalanság időszakát élte, amely a helyi települések sorsát is befolyásolta.
1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában az Oszmán Birodalom seregei döntő győzelmet arattak a Magyar Királyság hadereje felett. A vereség nem jelentette az ország azonnali török megszállását, de alapvetően megváltoztatta a magyar történelem menetét. 2026-ban, a csata ötszázadik évfordulóján érdemes felidézni azt is, miként érintette a török terjeszkedés a Balaton-felvidéket és a mai Balatonfüred környékét.
A térség sorsa különösen Veszprém 1552-es elfoglalása után vált bizonytalanná. A hadjáratok, a katonai portyák, az adóztatás és a végvári harcok komoly terheket róttak a környék lakosságára. A Balaton északi partvidéke a keresztény királyság és az oszmán fennhatóság alatt álló területek közötti, változó helyzetű határvidék része lett.
Balatonfüred mai területén a középkorban több település is létezett. Papsoka és Siske története a város múltjának fontos fejezete. A török kori háborúk és a velük járó bizonytalanság hozzájárulhattak a környék egyes falvainak elnéptelenedéséhez, bár az egyes települések pusztulásának pontos körülményeit külön kell vizsgálni.
A korszak emlékeit ma is őrzik a környék középkori romjai. A Siske utca közelében található Szent Mihály-templomrom például Papsoka egykori közösségére emlékeztet. Bár nem minden ilyen emlék pusztulása köthető közvetlenül a törökökhöz, a romok a középkori településhálózat átalakulásáról tanúskodnak.
A mohácsi csata évfordulója ezért nemcsak egy sorsfordító ütközet felidézésére ad alkalmat. Arra is emlékeztet, hogy a nagy történelmi események következményei a kisebb települések mindennapjaiban, a falvak sorsában és a táj változásában is megjelentek. Balatonfüred történetének megismerése közelebb vihet bennünket ahhoz, hogyan élte túl a térség a háborús évszázadokat, és miként alakult ki a mai város.
