Közös fellépést sürgetnek a civilek a Balaton partvonalának rohamos beépítése ellen: a veszélyes nagyberuházások leállítását, állami felvásárlást és egy önálló védelmi alap létrehozását kérik.
Kép forrása: MTI
A Balaton természetes környezetének védelmében indítottak közös felhívást civil szervezetek, miután a tó partvidéke az utóbbi évtizedekben drasztikusan és visszafordíthatatlanul átalakult. A természetes nádasokat rohamos tempóban váltják fel kikötők, betonozott partvédő művek és monstre turisztikai komplexumok. A hajdani növényzettel borított területeken sorra nőttek ki a beton sétányok, lakóparkok és egyéb magánberuházások, felborítva a partvidék egyensúlyát.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet riasztó adatai szerint a partvonal 55 százalékát mára teljesen mesterségessé formálták, és mindössze körülbelül 20 kilométernyi viszonylag érintetlen partszakasz maradt fenn. Mindez jóval több, mint pusztán tájképi vagy esztétikai probléma: a természetes ökoszisztéma közvetlen összeomlását vetíti előre. A sekély vizű parti zónák és a nádasok nélkülözhetetlen biológiai szűrőként funkcionálnak. Eltűnésük közvetlen és súlyos csapást mér a halállományra, a gazdag madárvilágra, a vízminőségre, valamint a tó éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességére.
Az SOS Balaton kezdeményezés keretében a szakmai és társadalmi szervezetek azonnali kormányzati beavatkozást követelnek. Azt szorgalmazzák, hogy azonnal függesszék fel a természetközeli övezeteket veszélyeztető beruházásokat, az állam pedig vásárolja vissza azokat a kritikus magántelkeket, ahol apartmanházak vagy hotelek építése zajlik. Javaslatuk szerint egy 15–30 milliárd forintos külön Balaton-védelmi alap létrehozására van szükség a félbehagyott vagy vitatott projektek megváltásához, valamint az uniós természet-helyreállítási irányelv szerinti ökológiai rehabilitáció elindításához.
A túlzott beépítés társadalmi feszültségeket is szül: a helyiek elől elzárják a vízpartot, miközben a projektek sokszor szabálytalanságok és lakossági tiltakozások dacára valósulnak meg. A szélsőséges aszályok és hőhullámok idején a természetes part védelme már elemi létkérdés.
